Nyomj Entert






Egy éve: Eltűnt az ellenzék a térképről



Időközi önkormányzati választások mérlege a választási adatok tükrében

Az országgyűlési választások óta 26 településen tartottak időközi önkormányzati választást, Magyarországon, de ebből az 1000 fő alatti településeknek nincs politikai jelentősége. Ezeken a településeken nagyon ritka, hogy a pártok jelölteket állítanak. Ezért az elemzés arra a tizenkét településre koncentrál, ahol a pártok már jellemzően megmérettetik magukat.  Ezeken a településeken hét polgármestert, öt egyéni választókerületi képviselőt és tizennégy egyéni listás képviselőt választottak. Összesen tehát huszonhat mandátumért folyt a verseny. 

Az, hogy egy vesztes országgyűlési választás után az ellenzék visszaesik, nem ritka, de az, hogy már a jelöltállításnál is érzékelhető volt az ellenzék gyengesége, az mindenképpen újdonság. 2014-ben az érintett körzetek felében önállóan jelölteket állítottak a baloldali ellenzéki pártok és Jobbik, addig most ez alig több mint tizedében sikerült. A statisztikát jelentősen javítják a Pásztói és Záhonyi „kislistás” jelöltállítások, mert az általános választáson a fővárosban és a megyeszékhelyen szinte mindenhol volt jelöltjük ezeknek a pártoknak, most a polgármesterségért és az egyéni választókerületért az időközi választásokon a nagyvárosokban el sem indultak. Az LMP-nek is volt a körzetek negyedében jelöltje négy éve, most összesen egy jelöltet sikerült elindítani. A Fidesz kizárólagos ellenfelei így a függetlenek voltak. A parlamenti ellenzék helyzetét azzal próbálta meg palástolni, hogy függetlenként induló jelöltek mögé sorakoztak fel. Szóban. Maguk az érintettek, a kampányban, majd az eredmények tükrében is többször elmondták, hogy semmilyen támogatást nem kaptak ezektől a pártokról. Igaz többségük nem is kérte ezt a támogatást. 

A hét polgármesterválasztás adatai azt mutatják, hogy a Fidesz tovább tudott erősödni. Amíg 2014-ben az érintett településeken 49 százalékos eredményt ért el, ez most több mint 55 százalékra nőtt. Eközben a Jobbik és az LMP nem indított jelöltet, a baloldal pedig főleg a Józsefvárosi eredménynek köszönheti, hogy egyáltalán látszik a statisztikákban, mert a függetlenként induló Győri Péter – egyedüliként – elfogadta és felvállalta ezeknek a pártoknak a támogatását. Az elnyert polgármesteri mandátumok is a Fidesz sikerét mutatják. Amellett, hogy megőrizték a polgármesteri tisztséget Józsefvárosban, Szerencsen és Felcsúton, de 2014-hez képest sikerült fordítani Pásztón és Nyékládházán is.

Az öt egyéni választókerület (Budapest, Békéscsaba, Miskolc, Sopron, Veszprém) mindegyike fontos nagyvárosban van, és négy éve mindegyiket a Fidesz nyerte. Bár a közgyűlés összetételét érdemben nem befolyásolta volna, ha kormánypárt bármelyiket is elveszíti, de kommunikációs szempontból volt jelentősége mindegyik választókerületnek. A parlamenti ellenzékből egy helyen a MSZP, egy helyen az LMP indított jelöltet, a Fidesz ellenfelei itt is kizárólag függetlenek voltak. A kormánypárt a mandátumarányon javítani nem tudott, csak a a szavazatarányokon, ami sikerült is neki. 2014-ben az érintett körzetekben közel 47 százalékos eredménye most több mint 65 százalékra növekedett. Az ellenzék drámai összeomlását jól mutatja, hogy négy éve a baloldali ellenzék 28, a Jobbik pedig 14 százalékot szerzett, az LMP-vel összesítve pedig szinte azonos eredményt értek el a Fidesszel. Ez most a tíz százalékot sem éri el.

A legnehezebb mindig a 10 ezer lakos alatti települések eredményeit elemezni. Az induló jelöltek döntő többsége független, a választóknak pedig nem egy, hanem a körzetben kiosztható mandátumok számának megfelelő szavazata van, amelyet szabadon használhatnak. A választó megoszthatja a szavazatát a pártok között vagy nem érvénytelen a voksa, ha csak egy jelöltet támogat. Így viszont nehéz súlyozni az eredményeket is. A pártok ritkán indítanak jelöltet, a voksoláson. Ennek megfelelően négy éve az érintett településeken szerezhető tizennégy mandátum (Pásztó 8, Záhony 6) feléért indított csak jelöltet a kormánypárt, de az ellenzék sem volt lemaradva. A Fidesz 7 jelöltje mellett, a baloldal 6, a Jobbik 5, míg az LMP 1 jelöltet állított. Az időközi választásokon most a Fidesz 8 jelöltével szemben, 1 baloldali és 4 jobbikos indult csak. A független-jelöltek hagyományos hegemóniája mellett is sikerült javítani. 2014-ben Pásztón a Fidesz a 8-ból 5 körzetben volt sikeres, most 7 mandátumot szerzett. A szavazatarányok is jelzésértékűek és megerősítik az ellenzék összeomlásával kapcsolatos álláspontot. Igaz, hogy a parlamenti ellenzék már több mint egy évtizede folyamatosan szorul ki vidékről, az időközi választások a folyamat lezárulását jelzik. Négy éve még megszerezték a voksok majdnem 15 százalékát, ez most már csak 6 százalék volt. Bár fontos adalék, hogy az egyetlen ellenzéki siker is itt született. A Jobbik színeiben Záhonyban sikerült egy jelöltnek mandátumot szereznie. 

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..