Nyomj Entert






Lakásválság Magyarországon



Miközben Magyarországon nincs állami bérlakásrendszer, sem bérlakásépítés, és kivezették a központi költségvetésből az amúgy is alacsony lakásfenntartási támogatást, a lengyel kormány például masszív bérlakásépítési programba kezdett. Lakhatási szakértők évtizedek óta mondják, hogy átfogó, országos lakáspolitika nélkül nehezen fognak változni a dolgok Magyarországon. 

A magyar lakáshelyzet Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is elég kétségbeejtőnek tűnik. 2015 óta mind a négy visegrádi országban nőtt a használt és az új lakások ára, Magyarországon 32 és 24 százalékkal, miközben a jövedelmek csak 8 százalékkal lettek magasabbak. Sőt, egy 2018-as nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak. 

Az albérleti díjak is nálunk nőttek a legjobban, 2015 és 2018 közt 13 százalékkal nőttek, míg Szlovákiában például csak minimálisan változtak. Bár a magyarok többsége saját tulajdonú lakásban lakik, egyre erősödik a bérlői generáció, amelynek tagjai valószínűleg közép- vagy hosszútávon sem fognak lakást venni, általában inkább kényszerűségből, mint kényelemből. 

A hitel törlesztőrészletén vagy a bérleti díjon kívül persze egy sor más dologra kell költeni a lakásban. Nemzetközi kutatások szerint egy-egy háztartás esetében addig beszélhetünk megfizethető lakhatásról, amíg legfeljebb a bevételei 40 százalékát fordítja ilyen célokra. Néhány évi csökkenés után az utóbbi időben egyre többen lépik át ezt a határt Magyarországon, többen, mint bármelyik visegrádi országban, vagy az Európai Unióban általában. Ráadásul elsősorban a szegények kénytelenek egyre többet költeni lakhatásra, a gazdagabbak lakhatási költségeinek aránya csökken. 

Rezsielmaradásban is mi állunk a legrosszabbul, még ha 2014 óta sikerült is javítani a helyzeten. Nálunk a háztartások 14 százalékának van közüzemi tartozása, miközben mindenhol máshol 10 százalék alatti ez az arány, a cseheknél például mindössze kettő. 2018-as adatok szerint Magyarországon nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozás miatt kikapcsolják az áramot. Ezért is lehetséges, hogy a téli kilakoltatási moratórium ellenére tavaly átlagosan 8,8 kilakoltatás történt naponta. 

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..