A 2018-as országgyűlési választások egyik legfontosabb tanulsága volt, hogy minden elemzői várakozás ellenére, a részvétel növekedése nem fordította az ellenzék javára az eredményeket. Előtte közhelyszámba ment, hogy a baloldalnak kedvez a magas részvétel. A 2014-es választások 62 százalékos részvétele aztán 2018-ban 70 százalék fölé emelkedett, a Fidesz pedig elsöprő győzelmet aratott. Láthatóan tehát nem a részvétel döntötte el a választások eredményét, hanem hogy a két oldal közül ki mozgósított hatékonyabban. A 2014-es önkormányzati választásokon a részvétel 44,3 százalék volt, ez 2019-ben 48,6 százalékra növekedett. A kérdés ezek után, hogy ami országgyűlési választásokon működött a FIDESZ-nek, az az önkormányzati választáson miért nem sikerült.
Az elmúlt hónapokban számtalan elemzés került napvilágra, amely az adatok tükrében próbálta értékelni a 2019-es önkormányzati választások eredményét. Egy dolog azonban hiányzott eddig az értékelésekből, amely a részvétel növekedését és az eredményeket együtt vizsgálta. Ez annak tükrében is érdekes, hogy a részvétel növekedésében nincsenek kiugró értékek. Főváros és vidék, Kelet- és Nyugat-Magyarország, nagyváros és kisváros, hasonlóan növekedett a részvétel.
Ha megvizsgálunk fővárosi kerületeket és vidéki nagyvárosokat, mégis szembetűnő különbségekre bukkanhatunk. Ugyanis a részvétel növekedése nem jelentette törvényszerűen, hogy az kizárólag az ellenzéki szavazókat mozgósította volna. Elemzésünkben szándékosan olyan településeket válogattunk össze, amelyek választástörténeti szempontból sokszor voltak baloldali és jobboldali vezetésűek, ez pedig azt erősíti, hogy nem a részvételben kell keresni az eredmény okait.
A fővárosban hat olyan kerületet vizsgáltunk, amelynek felében idén a Fidesz, másik felében az ellenzék polgármester-jelöltje nyert. Láthatóan a részvétel mindenhol jelentősen nőtt, mégis az I.; a II.; és a XI.; kerületben a Fidesz veszített, míg Kőbányán, Csepelen és a Hegyvidéken a kormánypárti polgármesterek újrázni tudtak.
Ha elkezdjük vizsgálni, hogyan növekedett a részvétel az egyes kerületekben és abból melyik oldal nyerte a többet, abból is egyértelműen látszik, hogy ott ahol a helyi Fidesz hatékonyan mozgósított, ott a részvétel növekedése a Fidesz győzelmét jelentette.
Ellenben azokban a kerületekben, ahol a mozgósítás elmaradt, ott viszont váltás történt.
Ugyanezt láthatjuk vidéken is. Az elmúlt 30 év alapján semmilyen szociológiai tényező nem teszi törvényszerűvé, hogy Székesfehérváron, Nyíregyházán vagy Veszprémben a jobboldal nyerjen. Sőt. Az elmúlt évtizedekben főleg baloldali vezetése volt ezeknek a településeknek. Mégis a részvétel növekedéséből a jobboldal is részesült.
Látható ugyanakkor vidéken is, hogy a hatékony mozgósítás elmulasztásán súlyos következménye volt a FIDESZ-re nézve.
Pedig a részvétel növekedése ezekben a vidéki városokban is egyenletes volt, sehol nem volt kiugró érték.
2018-as siker és a 2019-es kudarc végső soron tehát ugyanannak a következménye: ha sikeres a mozgósítás, akkor nyerni lehet, ha nem végzik el helyben a munkát a felelősök, akkor a következmény a vereség.
Még nincsenek hozzászólások